| Téma: Neuroscience |
|
| rafiki |
|
Itt most kétirányba ágazhat a történet. Az egyik, hogy megnézzük hogyan működik a
gyakorlatban egy ilyen cellarendszer (matematikai kristály), a másik, hogy elkezdjük
bejárni egy (tetszőleges) rendszer optimumának megkereséséhez vezető utat. A végső
modellhez mindkét dologra szükségünk lesz.
Javaslom az "egyik" ágat. Nézzünk végre valami konkrétumot is, eddig ugyanis igencsak
spekulatívak voltunk. Vajon van-e valami haszna az egésznek, tudunk-e a matematikai
kristályok segítségével olyan összefüggéseket föltárni, amire eddig nem volt példa.
Először is keressünk valami bonyolult, hogy azt nem mondjam kaotikus rendszert és ennek
a törvényszerűségeit meghatároözni. Itt van mindjárt a tőzsde. Elég bonyolult? (-::
A tőzsdével az a gond, hogy nem lehet tudni mi a bemenet és mi a kimenet. Illetve egyik
szempontból egy esemény bemenet, egy másikból meg kimenet. Sőt! egy kimenet saját maga
bemenete is lehet. Ez már maga a jó öreg káosz.
Próbaként vegyünk 12 bemenő adatot és vizsgáljunk meg ezek függvényében egy kimenő adatot.
Nem nagyon válogattam a bemenő adatok között, egyre vigyáztam csak: a bemenő események
IDŐBEN előzzék meg a kimenő eseményt.
A Zorax kristályok eredményességét akkor tudjuk lemérni igazán, ha valamilyen standard,
vagy legalábbis elfogadott módszerrel hasonlítjuk össze: ilyen módszer a mesterséges
neuronhálók(ANN) módszere, amely tipikusan a fent leírt probléma megoldására való.
A neuronhálókat - úgy mondják - be kell tanítani(training). Ez egy meglehetősen időigényes
feladat, ha jó eredményt várunk tőle.
Azt mondtam az ANN-nek, hogy a bemenő paraméterekben rejlő összefüggéséeket tárja fel
1, 2, illetve 6 év alapján ezután 2007-jan-2 valamint 2007-feb-27 között próbálja meg
kitalálni, hogy a kimenet milyen értéket fog fölvenni. Szép feladat. Néhany nap beletelt,
míg végére ért (Pentium4, 3.0 GHz, Slackware Linux 10.0, 2.4-es kernel)
Ezután vettem egy nem túl nagy Zorax kristályt. (100x100 cella + 7560 receptor).
Úgy paramétereztem, hogy cellánként max 10 kapcsolat legyen. A receptorok benyomják
az impulzust a cellák közé, és monitorozzák a cellákon megjelenő visszhangot. Maximum
8 egységnyi ideig várunk a válaszra, majd kiválasztjuk a legpontosabb választ adó
útvonalakat. A futásidő - !!FIGYELEM!! - olyan rövid, hogy gyakorlatilag mérhetetlen,
de legyünk nagyvonalúak: 1 mp.
Vajon milyen eredménnyel zárult a futás?
|
|
|
| rafiki |
|
|
Nem sokára összeütök valamit (-:: |
|
|
|
|
|
|
| gajo |
|
"Ez elsősorban a rovarokra jellemző."
Pl. kantücsök?  |
|
| gajo |
|
Eccerű??
Sorozatban gyártod a légy központi idegrendszerét? |
|
|
| rafiki |
|
Ja, a terminátor szóval van a bajod (-:: Végrahjtó: azaz kimagasló motorikus
intelligenciával rendelkező. |
|
| Bátky János |
|
Liszt szerintem egy közepes konstruktőr és kimagasló terminátor.
|
|
| Bátky János |
|
Bach egyszerre volt axiomatikus, archiváló, konstruktőr és terminátor.
|
|
| rafiki |
|
Nézzük a 2. összfoglalót.
------------------------------
Az első részben miszlikre szedtük a rendszert és összraktuk. Elsősorban a struktúrális
kérdésekre koncentráltunk.
A második részben megvizsgáltuk, hogy ezt a rendszert miként lehet munkára fogni és
ennek milyen evolúciós vetületei vannak. A szokatlan megközelítés rögzítenünk kellett
néhány axiómát (axiomatikusok előnyben) és definiálnunk kellett néhány fogalmat. Tettük
ezt annak érdekében, hogy megtudjuk: mi a fene ez a rejtélyes intelligencia?
Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, meg kellett néznünk miként viselkedik az ú.n. ZORAX kristály.
Láttunk egy mintát, amint éppen kaotikus függvényt generál. A minta szerepe a
rendszerben óriási. Kiderült hogy ezek a néhány cellából álló struktúrák az alapjai az
evolúciósan helyes viselkedésnek. Rugalmasságuk mértéke pedig az intelligencia maga.
Érintettük a tanulás kérdéskörét is. Ehhez sajnos tovább kellett bonyolítanunk a
fogalomkészletet a hibajel fogalmával. Ennek segítségével megtudtuk: miért nem
pillanatreakció a tanulás. Próbáltunk magyarázatot találni a csecsemőkori reakciókra
is: a csecsemőknél feltűnően magas az inadekvát illetve differenciálatlan reakciók aránya.
Ennek egyik magyarázata lehet a totipotens kapcsolatrendszer. Feltételeztük, hogy a
tanulás ezt a totipotenciát szünteti meg.
Legvégül lelepleztük az axiomatikusok cselszövését.Tettük mindezt azért, hogy az emberi
sokszínűséget, mint a társadalmi együttműködés kulcsát visszhelyezzük az őt megillető
magaslatra.
Köszönöm a figyelmet. (-::
|
|
| iszalag |
|
Idézet:
Bach egyszerre volt axiomatikus, archiváló, konstruktőr és terminátor.
|
|
| rafiki |
|
Liszt szerintem egy közepes konstruktőr és kimagasló terminátor. Mivel egy domináns
csúcsa van valószínűsíthetőek az autisztikus jegyek. Nem ismerem Liszt életét, ha
valaki tud ilyesmiről kérem erősítse, vagy cáfolja meg. |
|
| rafiki |
|
Bach szerintem 4 csúcsú.
Utolsó kottáit DIKTÁLTA. Mint a főnök a titkárnőnek. (A kotta egy olyasmi transzformáció,
mint a betű.) Bach egyszerre volt axiomatikus, archiváló, konstruktőr és terminátor.
Mindegyik területen kimagasló volt. Ha mégis szűkítenem kéne akkor axiomatikusnak és
konstruktőrnek gondolnám.
Egyébként az ilyen 3-4 csúcsú emberkéknél megfigyelhető, hogy tök mindegy milyen
területtel kezdenek foglalkozni. Általános tehetségük van. Sokszor több dolgot
csinálnak magasszinten egyszerre. Figyeld meg pl, hogy az orvosok közt mennyi író van! |
|
|
|
|
| Zsíros B. Ödön |
|
És Liszt Ferenc?
(Márcsakhogy bevonjam a Mocskos Perverz Disznót is... ) |
|
| Zsíros B. Ödön |
|
Kritikusak leszünk:
Csitujj el!
Rafiki véredényére vagyunk kiváncsiak. |
|
| iszalag |
|
(Lehet, h nincs igazam..legyetek nagyon kritikusak velem szemben!  |
|
| iszalag |
|
(Szerintem mind a 4 együtt, de különösen
- az érzékelési: a hangok hallása,
- a motorikus: a hallott hangok lejátszása
lehetett rendkívül kifinomultan zseniális Bachnál..
De, hozzá kell venni (mindig) az érzelmeket (hit remeény szeretet - az érzelmek hiányában nem vagyunk képesek cselekedni
|
|